|  Serényfalva község életében, évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszottak a környék városainak – Ózd, Putnok, Kazincbarcika – nehéz- és könnyűipari létesítményei; valamint a Putnok székhellyel működő termelőszövetkezet. Emellett alapvető fontosságú volt az utóbbi száz évben, csakúgy, mint napjainkban - a Serényi gróf által alapított, s fennállása alatt különböző formákban működő – helyi téglagyár.
A rendszerváltással járó átalakulás következtében, a vidék meghatározó nagyüzemei, mint az Ózdi Kohászati Üzemek, a Putnoki Bánya, a cérnázó üzem, a kisebb könnyű- és textilipari cégek megszűntek, mely a foglalkoztatás széles területén okozott mindmáig ható problémákat, a község aktív korú lakosságánál. A községben a munkanélküliek száma, az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékűvé vált, illetve Serényfalva – az Ózd városát és térségét érő kedvezőtlen munkaerőpiaci, foglalkoztatási hatások miatt – a társadalmi-, gazdasági szempontból elmaradott települések kategóriájába került. Az elmúlt évek látványos és dinamikus fejlődése ellenére, az Ózdi Kistérség és települései jelenleg is a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések számát gyarapítják.
 A klasszikus foglalkoztatók (ÓKÜ, bánya, textilipari cégek) megszűnésével a foglalkoztatás szerkezete, a munkalehetőségek, munkahelyek jellege fokozatosan átalakult.
A téglagyár – immár magántulajdonban, az Észak-Magyar Téglaipari Zrt. telephelyeként – továbbra is megőrizte meghatározó szerepét a település munkavállalói számára. A kétkezi, rendkívül nehéz fizikai munka miatt, nagy a fuktruáció a dolgozók között. A gyár nemcsak Serényfalva lakossága részére, hanem a környező települések lakosai számára is munkalehetőséget biztosít. A jelenlegi 120-130 fős állományi létszámból, mintegy 40 fő a helyi alkalmazottok száma.
 A külterületi művelhető földterületek jelentős részét egy-két nagyobb gazdasági társaság (pl. Gömörmag Kft) műveli, munkalehetőséget adva a község lakosságának. Emellett mára több, apró magángazdaság, ős- és kistermelő, családi gazdaság foglalkozik földműveléssel, állattenyésztéssel. Megalakult a helyi erdőbirtokossági társaság is.
 A település külterületén, és közvetlen szomszédságában jelentős az erdők aránya. A hagyományos erdőgazdálkodási tevékenység mellett, az itt élő nagyvadak (őz, szarvas, vaddisznó) jelentős vadgazdálkodási szerephez juttatták a községet. A vadászati joggal rendelkező, putnoki székhelyű Kossuth Vadásztársaság, túlnyomó részben Serényfalván fejti ki tevékenységét.
Napjainkra a településen az egyik legjelentősebb foglalkoztató maga az önkormányzat lett. 22 fős állandó munkaügyi létszáma mellett, évente mintegy 45-60 fő közcélú és közhasznú foglalkoztatott bevonásával igyekszik a munkanélküliség által okozott, foglalkoztatási- és abból is eredő szociális problémákon javítani. Ezen foglalkoztatás keretei között az önkormányzat törekszik az értékteremtő beruházások megvalósítására, mások által is elismert eredményekkel.
 A település munkanélküliségből eredő problémáit az önkormányzat, az Észak-Magyar Téglaipari Zrt. mellett egyre több magánvállalkozás próbálja orvosolni. Ezek túlnyomó többségükben egyéni vállalkozások, vagy egy-két főt foglalkoztató gazdasági társaságok; melyek főleg a szolgáltatás a kereskedelem területén fejtik ki tevékenységüket.
|
