Serényfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák állámhatár mentén fekszik, a 26-os főútról Putnok és Bánréve között leágazó, Aggtelekre vezető közút mellett. A község Putnoki-dombságban, alacsony átlagmagasságú területen, a Sajóba torkolló Keleméri-patak kiszélesedő völgyében épült fel.
Fekvésének köszönhetően rétegvizekkel jól ellátott. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves. Természetes növényzete a Sajó-völgyivel megegyező. Jellemzőek a magaskórós társulások. Környezetében jelentős az erdők aránya. Összességében természeti adottságai – a kistáj más részeihez hasonlítva – megfelelőek a mezőgazdasági termeléshez.
Lakóinak száma 1104 fő, mely növekvő tendenciát mutat. Területe 1963 ha, melyből 98 ha belterület.
Domborzati adatok
A Sajó-medence szerkezeti tengelyét a Sajó tektonikus árka képzi, amely 3-6 km széles és 35-40 km hosszúságban egészen Miskolcig tart. A Sajó völgymedencéjét harmadkori széntelepes rétegsorok alkotják. A szegélyező dombvidék földtani felépítésében fiatal tengeri üledékek dominálnak, oligocén agyag és agyagmárga, homokkő és miocén széntelepes rétegsorok, kisebb foltokban miocén vulkáni tufák is előfordulnak. A völgytalpat a Sajó kavicsos üledékei borítják 2-4 m vastagságban, amit változó vastagságú öntéstalajok borítanak.
A térség domborzatára az eróziós-deráziós dombságok, teraszos folyóvölgyek és síkfelszínek jellemzők. A dombsági táj 250-350 m magas térfelszíne eróziós képződményekkel, suvadásokkal erősen tagolt. E felszínbe ékelődik be a Sajó-völgy, amelynek széles teraszai a gazdálkodás és megtelepedés szempontjából igen fontos tényezők a térségben.
Serényfalva természetföldrajzi besorolás alapján az Észak-magyarországi makrorégión belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az un. 6.8.42. számú PUTNOKI-DOMBSÁG kistájegységen belül található.
Az egész kistájra jellemzőek a lejtős tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív a déli kitettségű lejtőkön és völgyfőkön.
Vízrajz
A térség legjelentősebb vízfolyása a Sajó. A folyó vízjárását a forrásvidék magasabb hegységeinek késői hóolvadása és a karsztos vízgyűjtő késleltető hatása miatt elnyújtott hosszú tavaszi nagyvíz jellemzi, a legkisebb vizek időszaka szeptember. A folyót a vízhozam szélsőséges változása jellemzi, ez kisvizeknél 5 m3/sec-ra csökkenhet, míg nagyvizeknél meghaladhatja az 500 m3/sec-t. A Sajó vize az elmúlt évtizedekben rendkívül szennyezett volt, mely az utóbbi években jelentősen csökkent. A Sajó folyó viszonylag messze helyezkedik el a településtől és a jól kiépített gát, magasabb vízállás esetén is biztonságot nyújt.
A kistáj vízrajzát a Sajóba tartó kisebb (Keleméri-, Szörnyűvölgyi-, Szuponya-patak) és nagyobb (Szuha-patak és mellékágai: Csörgős-, Imolai-, Ormos-, Mák-patak) vízfolyások, valamint a Bódvába folyó Szuhogyi-patak, továbbá a Rét- és a Telekes-patak határozzák meg.
Serényfalva közigazgatási- és belterületén a Keleméri-patak halad át. A Keleméri-patak kis vízhozamú, az elmúlt években jelentősen csökkent intenzitása.
A Sajó nem veszélyezteti a települést, míg a Keleméri-patak utolsó kiöntése 1999. júniusában volt, heves esőzés miatt; de a község területének csak kisebb hányada került víz alá.
A Sajó folyó és a Keleméri-patak az érintett szakaszon kizárólag állami tulajdonban van. A gátak viszonylag jó állapotban vannak, magasításuk nem indokolt, a meder azonban kotrásra szorul, a mederben lévő növényzet (fák, bokrok) eltávolítása feltétlen indokolt lenne.
1998-2006 között sor került a település belterületi csapadék- és belvíz elvezető hálózatának teljes felújítására. Elkészült a Kossuth út, a Béke út, a Tompa út burkolt árokrendszere, az ingatlanok előtti kapubejárók, hidak átépítésével A település többi részén a meglévő árkok kitakarítása, szintezése megvalósult. Több utcában árokmélyítésre, átereszek építésére, tisztítására került sor.
A belterületi csapadékvíz-elvezető árkok kiépítésének és tisztításának köszönhetően esőzések alkalmával nem alakul ki árvízveszély.
A település útjai 100 %-ban aszfaltozottak, jelentős hányaduk mellett, mintegy 7000 m hosszan járda létesült.
A község területi elhelyezkedése folytán fontos közúti csomópont, Miskolc- Ózd és Ózd-Aggtelek irányban. A közúton nagy átmeneti forgalom bonyolódik, mely részben a személyszállításból, részben pedig a teherszállításból tevodik össze. Idegenforgalmi szempontból is kiemelt a település fekvése, hiszen közúton könnyen megközelíthető, rövid idő alatt elérhető Aggtelek és Jósvaő, Miskolc-Lillafüred; Szilvásvárad, Eger.
A település külterületi lakott részén Pogony-pusztán, vasútállomás található. A személyszállítás mára elenyésző, de a település vasúton megközelíthető Miskolc, Kazincbarcika, Eger és Ózd irányából.
|
