Serényfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák államhatár mentén fekszik, a 26-os főútról Putnok és Bánréve között leágazó, Aggtelekre vezető közút mellett. A Putnoki-dombságban, alacsony átlagmagasságú területen, a Sajóba torkolló Keleméri-patak kiszélesedő völgyében épült fel.
Serényfalva múltját a XIII. század eleje óta őrzik írásos emlékek. A község területét, a honfoglalás után a Hanva-nemzetség használta, elsősorban pásztorkodásra. A királyi vármegye megszervezése után a területek csak kis részét tudták megtartani, ezen épült később Miklósfalva, a későbbi Kismálé és Lőrincfalva. A nagyobbik rész királyi várbirtok lett. A XIII. század végén a falu a Rátoldiak birtokaihoz tartozott. A Keleméri-völgynek, a mai Serényfalvától egészen Kelemér helység határáig terjedő részét, a magyarok megjelenése után Málé néven ismerték.Ez szláv személynévből keletkezett, 1338-tól volt ismeretes. Oklevelekben előforduló névalakjai: Mál, Mála, Malah, Nagymale, Kys male.
.
A pápai tizedszedők 1427-ben 41 egész telket sorolnak föl a helyiségben, akkor már királyi adományként a Putnokyak kezén volt a község. 1465-ben az Abaffyakat iktatják az egyik Málé birtokába. A Putnoky család után egy ideig Derencsényi Péteré volt a község, utána ismét a Putnokyaké.
A török hódoltság alatt hanyatlásnak indult a település, a török és tatár seregek 1556-ban felégették. A lakosság ekkor elmenekült, később a visszatelepült népessége a negyedére csökkent. 1570-ben ismét felépítenek néhány házat, de a folytonos harcok miatt a község nem fejlődhet, sőt 1680-ra teljesen elnéptelenedik.
Serényi Farkas és Orlay Erzsébet 1710 után megszervezte a község újranépesítését. Az 1700-as évek elején a falu birtokosa, gróf Serényi Farkas, Trencsény megyei birtokairól, Béláról és Csicsmányból szlovák lakosságot telepít a községbe, de emellett megjelennek a morvák is. A község lakosságának csaknem teljes egésze római katolikus vallású, anyanyelve pedig jellemzően szlovák. Még száz év múlva is, amikor már nagyrészt a magyar szó járja, sokan beszélik a szlovák nyelvet. Mára a szlovák nyelv ismerete eltűnt, csak az idősek halvány emlékezetében él az is, hogy őseik honnan települtek a faluba
A lakosság, mint a Serényiek jobbágyai, mezőgazdasággal foglalkozott. 1908-ban a községhez tartozott Bélatelep, Lódomb, Pást-puszta, és Pogony-puszta.
Községünk a vármegyék kialakulásától Gömör vármegyéhez tartozott, majd 1873-tól Gömör-Kishont vármegye része lett. A megyerendszer változását követően, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.
A község nevét 1929-től, a gróf Serényi családdal szembeni tisztelet jeléül Serényifalvának változtatják. Mivel az 50-es évek elején, ez az elnevezés nem volt szívesen látott, Serényfalvára módosítják és így nevezik ma is.
1952-ben ha erőszakoltan is, de megalakult az „Újbarázda” termelőszövetkezet, majd ’69-ben egyesült a héti és a putnoki „Egyetértés” Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel.
A művelhető területek másik részén a Bábolnai Állami Gazdaság gazdálkodott. Mára, a privatizációk következtében, számottevő jogutód cég, már nincs jelen a település életében. A 90-es évek elejétől a kárpótlással, a részaránytulajdonok kiosztásával egyidejűleg a helyzet alapvetően megváltozott. Mára több, apró magángazdaság, s egy-két nagyobb gazdasági társaság (pl. Gömörmag Kft) műveli a község külterületi termőföldjeit.
A térség legrégibb ipari vállalatai közé tartozik a Serényfalván működő, de sokak által putnoki téglagyárként ismert üzem, amit gróf Serényi Béla, Putnok és Serényifalva földesura alapított. A gyár alapításának éve pontosan nem ismert , de 1900-ban már működött. A gyárat 1948-ban államosították. Neve az elmúlt 100 év alatt sokat és sokszor változott. Jelenleg magántulajdonban az Észak-Magyar Téglaipari Rt. keretei között működik.
A község közigazgatási státuszát meghatározta az aktuális társadalmi rend. 1895-től 1952-ig Bánrévéhez tartozott. 1952-től – 1971-ig önálló, illetve Hét községgel együtt közös tanácsot alkotott. 1971-től – 1990-ig Putnok társközsége lett a település.
Az 1990-es első önkormányzati választásokkal egyidejűleg egy újabb fejezet kezdődött el településünk történelmében. A község visszanyerte önálló önkormányzati státuszát, körjegyzőségi székhelyként Serényfalva-Hét-Kelemér-Gömörszőlős települések közigazgatási központja lett. A körjegyzőség a társult önkormányzatok elhatározásából 1995. december 31-ével megszűnt. Azóta a településen önálló Polgármesteri Hivatal működik.
A független önkormányzatiság számos kihívás elé állította a települést. Mondhatni, hogy szinte a semmiből kellett újrateremteni, megépíteni a teljes települési infrastruktúrát. Az elmúlt 17 év tevékenységének köszönhetően mára a település valamennyi útja aszfaltozott, mintegy 7000 méter járda épült, korszerűsödött a közvilágítás, megépült a földgáz-rendszer, a telefon hálózat, kábeltv. és internet rendszer, kiépült a csapadékvíz elvezető hálózat; valamennyi közintézmény megújult, s új épületekkel, intézményekkel is gyarapodott a község. Így új épületet kapott az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a könyvtár, az általános iskola. A községben sport- és vendégház létesült.
Az önkormányzati ciklusok valamennyi képviselő-testülete elkötelezett hitet tett amellett, hogy a település, az intézmények biztonságos működtetése mellett, a lehető legszélesebb körű fejlesztést, fejlődést biztosítsa a község „élhetősége” érdekében.
Az önkormányzat beruházásairól részletesebb információkat találhatnak a Gazdasági élet menüpontban, illetve a Galériában.
|